Bevezető

Az asztrológia szinte egyidős az emberiséggel. Az ember évezredek óta kémleli az eget, próbálja szóra bírni a csillagokat, keresi az égi és a földi események közötti kapcsolatot. Már az őskorban is tanulmányozták az égboltot, vizsgálták a csillagok állását, s mind jobban tökéletesedő műszerekkel kísérték nyomon az égitestek vándorlását. Elsősorban a fénylő melegséget adó, világító Napot tisztelték. A csillagászat és az asztrológia párhuzamosan fejlődött. Kezdetben papok, filozófusok, csillagászok művelték az asztrológiát. Fölfedezték a Nappályát ás 12 részre osztották. Azt figyelték meg, hogy ha egy planéta keresztülhalad egy ilyen szakaszon, akkor bizonyos azonosságok mutatkoznak hatásaikban. Az azonos időpontban született emberek hasonló tulajdonságokkal rendelkeztek, és bizonyos események is gyakrabban fordultak elő az életük során.
A XIX. században kettévált az asztronómia, azaz a csillag
ászat és az asztrológia, a csillagfejtés tudománya. Azonban az asztrológus sem dolgozhat a Naprendszer működésének ismerete nélkül. Az asztronómia a Római Birodalomban még államtudomány volt, amelynek Caesar, és Augustus is lelkes híve és támogatója volt. A modern asztrológiát az ókori görögöktől számítjuk. Már a korabeli csillagászok is készítettek feljegyzéseket a bolygókról, és érdekes, máig érvényes összefüggéseket fedeztek fel az égi vándorok és a földi események között. E kutatások nagy alakjai Platón, Arisztotelész, és a későbbi időkben pedig Euktémon, Nostradamus, Aquinói Szent Tamás, Paracelsus és Kepler.
Akaratunk a sorsunkat megváltoztatni ugyan nem tudja, de ir
ányítani és hatását befolyásolni képes.
Ezzel elérkezünk arra a pontra, amiben az asztrológia a legnagyobb segítséget adhatja, ez pedig önmagunk megismerése. C.G. Jung szerint az asztrológia valójában az önmegismerés és az önkibontakozás egyik technikája.
A horoszkóp nem más, mint egy tükör, amelyben megláthatjuk erényeinket, hibáinkat,
gyöngeségeinket. Nem reményeinket és vágyainkat mutatja, hanem lehetőségeinket és képességeinket.
Egyéniségünk kialakításában felhasználhatjuk, alkalmazhatjuk a horoszkópunkból megismert pozitív és negatív energiáinkat.
Sok ember nincs tisztában saját képességeivel és felvállal olyan helyzeteket, amit képtelen megoldani, ezért élete kudarcok sorozata, holott csak rosszul használta fel energiáit. Az asztrológia irányt mutathat a tanulásban, hivatásunk megválasztásában.

Ne azt firtassuk, hogy mitől működik az asztrológia, hanem próbáljuk maximálisan kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket. Egész életünket át kellene hatnia az önismeretnek, hiszen e nélkül képtelenek vagyunk beteljesíteni célunkat a Földön.
Kepler minden idők egyik legnagyobb csillagásza, kora jelentős asztrológusának is számított. Tőle származik a következő mondás: "A bevált jóslatokat természetüknél fogva megjegyezzük, a tévedést pedig elfelejtjük, mert nem lényeges, és az asztrológus tekintélyén nem ejt csorbát."


Az asztrológia mestersége


Sokakban felmerül a kérdés, hogy különleges személyiség, rendkívüli rátermettség kell-e ahhoz, hogy valaki igazán jó asztrológussá váljon. Egyáltalán nem. Semmiféle adottság nem nélkülözhetetlen, egyetlen kivételtől eltekintve - érdeklődnie kell az emberek iránt. Az asztrológia nem a természetfölöttivel foglalkozik - így nem szükséges a varázslásban, vagy az okkultizmusban hinni, amikre az elhivatott tanítvány átokként tekint. Ugyanakkor az asztrológus nem valamely vallás követője - az asztrológiai konferenciákon épp úgy találkozhatunk katolikusokkal, protestánsokkal, buddhistákkal, zsidókkal, hindukkal, muzulmánokkal és agnosztikusokkal, mint ateistákkal. Sajnálatos tény, hogy az egyház néhány képviselője által megfogalmazott, az asztrológiával kapcsolatos kifogások mind tudatlanságból erednek. A jelenkort leszámítva az évezredek folyamán a keresztény templomok mindig tisztelettel tekintettek az asztrológiára. Európa katedrálisait bőséggel ékesíti az asztrológia szimbólum- és jelképrendszere; jó példa erre, hogy a Canterbury-i katedrális padlóját egy hatalmas Zodiákus díszíti.
Az asztrológia elsajátítása és gyakorlása nem könnyű, de megéri a fáradságot, mert olyan eszköz, amellyel segíthetünk az embereknek boldogabban élni; feltárni problémáikat, vállalni és megoldani őket, mindig szem előtt tartva azt, hogy nem az asztrológia feladata eldönteni, mikor hogyan cselekedjen a horoszkóp tulajdonosa. Nem jelent kizárólagos támaszt, ám rámutat gyengeségeinkre csakúgy, mint erősségeinkre, és arra, hogy mindezt hogyan fejlesszük és kamatoztassuk.

Nem hiszem el!

Mindig lesznek körülöttünk szkeptikusok, tamáskodók, s olyanok is, akik dühödten utasítják el még az asztrológia említését is. Sajnálatos módon számos tudós - és csillagász - "tudja", hogy az asztrológia ostobaság, és nincs az az érvrendszer, nincs az a bizonyíték, ami meggyőzhetné, vagy akár csak elgondolkodtatná őket. A Londoni Királyi Csillagászati Akadémia megtiltotta az asztrológusoknak könyvtára használatát, pusztán azért, mert néhány akadémiai tag szerint az asztrológia nem más, mint "áltudomány". Ez pedig a legkevésbé sem tanúskodik sem az információ állítólagos szabadságáról, sem a tudósok nyitott gondolkodásáról. Az effajta előítélettel szemben, nem tehetünk mást, mint megvonjuk a vállunkat és továbbállunk. Az asztrológia túlélt több mint ötezer évet, és nem valószínű, hogy éppen azért tűnne el, mert egyesek nem hajlandók elismerni a létjogosultságát.

A csillagászati háttér

Az asztrológia tudományának alapját a Naprendszer asztronómiája képezi (fontos megjegyeznünk, hogy a modern nyugati asztrológiának semmi köze a csillagokhoz, a Nap kivételével). E fejezetben felvázoljuk a Naprendszer alapvető csillagászati adatait. Tanuljuk meg e tényeket a születési horoszkóp kiszámításával kapcsolatos utasításokkal együtt, mert ezek adják a gerincét az asztrológiának; ha hibát követünk el a kezdeti szakaszokban, egész születési horoszkópunk - s így értelmezésünk is - pontatlan lesz.

Minden asztrológusnak ismernie kell a csillagászat bizonyos elemeit; ezért a következőkben elmagyarázzuk a feltétlenül szükséges jelenségeket és kifejezéseket.
A csillagászat és az asztrológia évezredeken át kéz a kézben fejlődött. Az ember már jóval az írásbeliség megjelenése előtt érdeklődött az égbolt iránt, így csak találgathatunk a korai csillagászati ismeretekkel kapcsolatban. Tudjuk azonban, hogy a káldeus papok már 6000 évvel ezelőtt megfigyelőtornyokból kémlelték az eget, és i.e. 3800-ból olyan agyagtáblácskák maradtak ránk, amelyek meghökkentő pontossággal ábrázolják a Nap és a Hold mozgását.
Az asztronómia és az asztrológia (melyeket eredetileg egy szó jelölt) fejlődését kétségkívül a
kíváncsiság és az a meggyőződés indította el, hogy az ég hatással van a Földre. Ésszerűnek tűnik az a feltételezés, mely szerint kezdetektől a Hold, a legnagyobbnak tűnő égitest vonta magára a legtöbb figyelmet. A dagályra és a menstruációs ciklusra gyakorolt hatásán kívül az ember megfigyelte testvérbolygónk befolyását a szexualitásra is.
Aztán következett annak felismerése, hogy az állócsillagok között - melyek
látszólag a föld körül keringenek, de egymáshoz viszonyított helyzetük viszonylag nem változik - öt kósza csillag vándorol. Ez először illogikus mozgásnak tűnt. Némelyik lassan araszolt az égen, míg mások szinte cikáztak társaik között. Mindegyik az állócsillagokkal megegyező irányban látszott keringeni a Föld körül, de egy szűk nappályán, amely az egyenlítővel körülbelül 23°-os szöget bezárva húzódott a Föld körül.
Az asztrológusok fokozatosan felosztották ezt a nappályát 12 részre (a Zodiákus története önmagában is lebilincselő). és mindegyiket a "mögöttük" levő csillagok konstellációja után keresztelték el. Felfedezték továbbá, hogy amikor valamely bolygó keresztülhaladt egy-egy ilyen részen, bizonyos hatások érvényesültek: az ebben az időben születettek hasonló tulajdonságokkal rendelkeztek, és bizonyos események is nagyobb valószínűséggel fordultak elő.

A három kör

Az asztrológusok három "nagy kör" segítségével határozzák meg a bolygók Földhöz viszonyított helyzetét. E képzeletbeli körök a horizont, az Egyenlítő és a nappálya. Ha kivetítjük az egyenlítőt a (szintén képzeletbeli) éggömbre, megkapjuk az égi egyenlítőt (természetesen a földi Egyenlítő fölött helyezkedik el), amely két félgömbre osztja az égboltot: északira és délire; ezek középpontjában az égi pólusok állnak.

A két képzeletbeli kör - az égi egyenlítő és a nappálya - teszik lehetővé számunkra a bolygók Földhöz viszonyított helyzetének meghatározását. Az égi egyenlítő a földi Egyenlítő kivetített mása képzeletbeli gömbünk felszínék; így tehát pontosan a földi Egyenlítő "fölött" helyezkedik el, északi és déli félgömbre osztva az égboltot, amely félgömbök közepén, az Északi- és Déli-sark fölött találhatók az égi pólusok.

A nappálya

A nappálya (Ekliptika) egy másik képzeletbeli kör: a Nap látszólagos Föld körüli útja az égbolton. Szöget zár be az égi egyenlítővel; így a két kör két helyen metszi egymást - először a Kos jegy 0°-án (ezt tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik), majd pedig a Mérleg 0°-án (őszi napéjegyenlőség). Az északi féltekén ez a naptár szerinti tavasz, illetve ősz kezdete; a déli féltekén pedig ellenkezőleg; a Kos 0°-a jelzi az ősz beköszöntét.
A nappálya legmagasabb - az Egyenlítőtől legtávolabb eső - pontjai a napfordulók. A Nap a Rákba lépésekor éri el a nyári napfordulót, míg a télit a Bak kezdetekor. (Megint csak a fordítottja igaz a déli félteke esetében.) Ahol éri a nyári vagy a téli napfordulót - legtávolabbi pontját az Egyenlítőtől északi vagy déli irányban -, megállni látszik, mielőtt folytatná útját az ellenkező irányba. A júniusi napforduló idején megkerüli a Ráktérítőt, decemberben pedig a Baktérítőt; az elnevezéseknek nincs közük a csillagképekhez - kizárólag a Nap látszólagos évi útjával vannak kapcsolatban. Nevüket azokról az állatövi jegyekről kapták, amelyekbe a Napot belépni látjuk a nyári és a téli napforduló idején, amikor a Nap merőleges sugárzásának kitérése az Egyenlítőtől északi, illetve déli irányban a legnagyobb.
A nappálya mentén mérjük ki azon 30°-os egyenlő tartományokat, amelyek a Zodiákus jegyeket jelzik. Az Egyenlítőt (vagy napéjegyenlőségi kört) 24 egyenlő 15°-os részre osztjuk, amelyeket időzónának nevezünk, így látszólag az ég egy 15°-os szelete halad át 60 percenként egy meghatározott földi pont fölött.

A Nap mozgása

Mivel a Föld évente egyszer megkerüli a Napot, kiindulópontunkból úgy tűnik, hogy a Nap minden 12 hónapban körüljárja a nappályát, keresztülhaladva minden állatövi jegyen.

A meridián vagy délkör

A meridián egy képzeletbeli vonal, amely a Föld felszínén az egyik pólustól a másikig húzódik, és keresztülmegy bármilyen tetszőlegesen kiválasztott helyen. A születési hely meridiánja a születés helyén áthaladó képzeletbeli vonal északról délre.

Elhajlás vagy deklináció

Egy égitest távolságát az égi egyenlítőtől északra, vagy délre az eltérés fokaival mérjük - ez a földi szélességi fok megfelelője.

Az MC (Medium Coeli) vagy "ég közepe"

Az a pont, ahol a nappálya metszi a születési hely meridiánját, vagyis délkörét.

Az IC (Imum Coeli), azaz "ég alja"

Az IC az MC-vel pontosan szemben lévő pont. Ha a placidusi vagy más házrendszereket alkalmazzuk, ez a negyedik ház csúcsát adja meg, míg az MC a tízedik ház csúcsát. Ez nem így van, ha az Egyenlő Házrendszert használjuk; ez esetben az MC másik házba is kerülhet.

A Nonageszimális

A Nonageszimális az Ascendenstől 90°-ra eső pont. Jegyezzük meg, hogy nem azonos az MC-vel.

Az Ascendens

Az Ascendens (vagy Asc.) a keleti horizonton fekvő jegynek éppen feljövő foka bármilyen adott pillanatban.

A Descendens

A Descendens az Ascendenssel szemben levő pont. Mindig a hetedik ház csúcsában található, függetlenül attól, melyik házrendszert használjuk.


A Naprendszer


Öt bolygó - a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz - már azóta ismert, amióta az ember az égboltra pillantott. Fényükkel és mozgásukkal azonnal magukra vonták a figyelmet (a planéta szó görög eredetű: bolyongót, vagy bolygót jelent). Az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót a teleszkóp feltalálása után fedezték fel. Az asztrológusok döbbenten ismerték fel, hogy e három égitest hatásai oly réseket töltenek be elméletükben, amelyeket az ősi csillagfejtők már jeleztek - bár semmit sem tudtak e bolygók létezéséről.


A Nap

A Nap helyezkedik el csillagrendszerünk középpontjában. Körülbelül 150 millió kilométerre van a földtől, amelynél 109-szer nagyobb.

A Hold

A Holdat, a Föld egyetlen természetes kísérő égitestét, az egyszerűség kedvéért az asztrológia bolygóként kezeli. Ám tudjuk, hogy a valódi bolygókkal ellentétben a föld körül kering (27 nap, 7 óra, 43 perc és 11 másodperc alatt kerüli meg), a két égitest pedig együtt kering a Nap körül. Mozgása miatt a Nap fénye mindig másként világítja meg, ezért úgy látjuk, mintha időről időre fogyna, illetve növekedne. Újholdnak mondjuk, amikor a Föld és a Nap között van, és emiatt nem lehet látni, és teliholdnak 14 és fél nap múltán, amikor teljes (fél) felületét bevilágítja a napfény.
Mivel a Hold a csillagok járásával ellentétesen, kelet felé halad, minden éjszaka később "kel fel". Ez az időtartam átlagosan 50 perc; néha csak 15, máskor egy óránál is több. A Telihold mindig napnyugtakor jelenik meg az égen, és napkeletkor tűnik el. Amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül, és a három égitest pontosan egy síkban helyezkedik el, napfogyatkozás következik be. Ez olyan drámai esemény, amelynek a régebbi korokban rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak. A mai asztrológusok nagy része kevésbé tekinti fontosnak ezt a jelenséget.

A Merkúr



A Merkúr a Naphoz legközelebb eső égitest. Asztronómiailag "belső" bolygónak tekintik, mert pályája a Föld pályája és a Nap közé esik. Az ismert bolygók közül a legkisebb, átmérője 4880 km. Egy Merkúr-év 88 földi napból áll; vagyis ennyi idő alatt kerüli meg a napot. A Holdat leszámítva a leggyorsabban mozgó égitest azok közül, amelyek helyzetét az asztrológusok figyelembe veszik. Pályája meglehetősen szélsőséges: néha 47 millió kilométerre kering a naptól, máskor pedig 70 millió kilométerre távolodik el tőle. Ugyanakkor a Földről szemlélve úgy tűnik, mindig viszonylag közel van a Naphoz, ami azt jelenti, hogy kitérése sosem haladja meg a 27°-ot.

Vénusz

Ez is "belső" bolygó - 108,2 millió kilométerre helyezkedik el a Naptól, és 225 nap alatt kerüli meg. Az Ekliptikán mérhető maximális távolsága a Naptól 48˙, így a Merkúrral ellentétben általában látható éjszaka.

Mars

A Mars az első bolygó, amelynek pályája távolabb van a naptól, mint a Földé, ezért "külső" bolygó. Rendkívül szélsőséges utat jár be: 208 millió kilométerre is megközelítheti a napot, ugyanakkor 228 millió kilométerre is eltávolodhat tőle, s mindeközben 687 nap alatt kerüli meg.

Jupiter

Naprendszerünk legnagyobb bolygója: átmérője 143 000 kilométer, Naptól való távolsága 778 millió kilométer, keringési ideje 11,86 év. A Földnél húszezerszer erősebb mágneses erővel rendelkezik, és rádióhullámokat bocsát ki. 15 holdja van; közülük a Ganymedes, a Callisto, az Io és az Europa még egy kisebb teleszkóppal is megfigyelhető. Felfedezőjük Galilei, aki 1610-ben pillantotta meg őket első, saját készítésű lencsés távcsövével.

Szaturnusz



Nagyságát tekintve a második bolygó a Naprendszerben: átmérője 120 000 kilométer, Naptól való távolsága 1426 millió kilométer, keringési ideje 29,5 év. Három fő és több száz, vagy ezer mellékgyűrűjét 1655-ben vizsgálták először; jelenlegi ismereteink szerint jégből és sziklából épülnek fel. A Szaturnusz körül a gyűrűkön kívül 12 hold kering, amelynek legnagyobbika a Titán.

A modern bolygók

A fent említett öt bolygót már az ókorban ismerték; a négy továbbit az újkorban fedezték fel, így az asztrológusok "modern" bolygóknak nevezik őket.

Uránusz

Az Uránuszt William Herschel fedezte fel 1781-ben. 2870 millió kilométerre van a Naptól, és 84 év alatt kerüli meg a központi csillagunkat. A Földnél négyszer nagyobb, és négy kisbolygó (hold) kíséri, valamint gyűrűrendszer veszi körül.

Neptunusz



A Neptunuszt 1846-ban, az Uránusz pályájának eltéréseiből következtetve fedezték fel. Ez a bolygó alig nagyobb az Uránusznál, és 165 év alatt kerüli meg a Napot, amelytől 4497 millió kilométer távolságban kering. Két kísérő égiteste a Triton és a Nereid. A Triton hatnaponként kerüli meg a Neptunuszt, és az egyik legnagyobb hold a naprendszerben.

Plútó



Percival Lowell matematikailag számította ki a Plútó létezését, s Clyde Tombaugh pillantotta meg először 1930-ban. Átmérője kb. 2300 kilométer. Pályája 17°-kal tér el az Ekliptikától. 248 év alatt kerüli meg a Napot, amelytől kb. 5800 millió kilométerre van. Szélső pontján keresztezi a Neptunusz pályáját, ám összeütközésüket valószínűtlennek tartják. Holdját, a Charont 1978-ban fedezték fel.

Chiron

Az 1977 novemberében felfedezett kisbolygó 50,7 év alatt kerüli meg a Napot. Naphoz legközelebb eső pontja a Szaturnusz pályáján belül, Naptól legtávolabb eső pontja az Uránusz pályájának közelében van. Átmérője 148-208 kilométer, és mintegy 6 óra alatt fordul körbe saját tengelyén.


A Zodiákus

 



Kos (Aries)

 A Nap belépése a Kos jegyébe március 21-én vagy a körül jelzi az asztrológiai újév kezdetét. A jellegzetességek valami új kezdetét tükrözik. Ez a legszemélyesebb beállítottságú jegy, és az "én mindenek előtt" pszichológiai kifejezés megfelel a tavasz hirtelen kitörő energiáinak. A Kost azonnal felismerjük: Lelkesedésük és fiatalos lendületük csodálatra méltó, akárcsak egyszerű és reményteljes életszemléletük.
 A Kos tűz elem, és az úgynevezett kardinális minőség első jegye - erőt sugárzó, kifelé irányuló, előrehaladó, ám önmagát mindig előtérbe is helyező. A tűz a gyújtó lelkesedést hangsúlyozza, de ez a lelkesedés gyorsan kihunyhat. Fontos, hogy elsajátítsa a türelmet és a kitartást. Minden Kosnak van önző oldala. Ez a tendencia negatívvá is válhat, ha a Kos Nap-jegy, a Nap közelében lévő Vénusz csökkentheti ezt a negatív hatást. A Merkúr befolyása finomíthat a Kos nyersességén.

Bika (Taurus)

 Az Állatöv második jegye. Határozottan jellemző rá a stabilitás, a biztonság és a türelem. Csak a legszükségesebb kockázatot vállalja, és azt is gondos mérlegelés után. Kiszámítható, rutinszerű életvitelre vágyik; egy Bikának nagyobb szüksége van az érzelmi és anyagi biztonságra, mint másoknak.
 A Bika a föld elem és a szilárd minőség első jegye. A föld emberei gyakorlatiasak - a földön járnak. A jegyet a Vénusz, a szerelem bolygója uralja - ennek köszönhető a Bika annyira vonzódik a szépséghez, érzéki szerető, és élvezi a fényűzést. Erős benne a birtoklási vágy - még a szeretett személyt is tulajdonának tekintheti. Ez a tendencia akkor a legerősebb, ha a Bika a felkelő jegy (a Bikában van az Ascendens); ha a Bika Nap-jegy, a Nap közelében lévő Vénusz egyéb tulajdonságokkal is gazdagíthatja jellemét. A jegy szilárd minősége nagyban segíti a Bika kiforrott személyiségét, bár némelyeket kissé makaccsá is tehet.

Ikrek (Gemini)


 A harmadik jegy az égi Ikreké. Ezekben az égitestekben a kettősség eleme lakozik, s ez sok szinten megmutatkozik. Az Ikrek jegyében született emberek sosem csinálnak egyszerre csak egy dolgot. Fejlett beszédkészségüket és gyors gondolkodásukat uralkodó planétájuknak, a Merkúrnak köszönhetik.
 Ez az első a levegő elem jegyei közül, és az első változó minőség is. Mindkettő jellemző az Ikrek személyiségére. A mentális tulajdonságok, és a gondolkodás gyorsasága lehetővé teszi a kifejezés szabadságát, ha közege az élőszó, a levegő. A változó minőség az Ikrek kettőségét hangsúlyozza, ismét csak ösztönözve a szabad és pozitív kifejezésre. Az állhatatlanság és a felszínesség azok a hibák, amelyek előfordulhatnak, amikor az Ikrekben van az Ascendens; ha az Ikrek a Nap-jegy, uralkodó bolygója, a Merkúr gyakran stabilizálja a személyiséget gyakorlatias vagy intuitív vonásokkal, amelyek képesek ellensúlyozni szeszélyességét és hajlamát a felszínességre.

Rák (Cancer)

 A Zodiákus negyedik jegyét a Hold uralja. Gondoljunk csak egy Rákra, és máris látjuk a kapcsolatot. Nem kerek-e az arca, nem sápadt-e egy kissé, a teliholdra emlékeztetően? Ugye hangulatember, és változékony, ugyanakkor kedves, és együttérző is tud lenni? Ez az anyaság jegye; a rák az Állatöv otthonteremtője és családalapítója.
 Az első víz elemű és a második kardinális minőségű jegy. Hatalmas érzelmek keverednek benne nagy képzelőerővel és intuícióval. A jegy kardinális minősége ugyanakkor elősegíti, erősíti a kontrollt és a fegyelmet. Gyakran megadja a szerelem és az érzelmek kifejezésének tehetségét, és képessé teszi a Rákot, hogy megvédje önmagát, és szeretteit. Ha a Rákban van az Ascendens, a szülött jellemzően segítőkész, ám aggodalomra akkor sincs ok, ha a Rák nap jegy, mert a Nap közelében álló Merkúr és Vénusz hatására könnyebben tud uralkodni érzelmein. Ha a Rákban van az Ascendens vagy a Nap, a horoszkópban figyelembe vesszük a Hold jegyét és annak hatását is.

Oroszlán (Leo)

 Az Oroszlán az Állatöv ötödik jegye, s az egyetlen, amelynek a Nap az uralkodó bolygója. A jegy szülötte igazi vezéregyéniség. Ugyanakkor erőteljes, ám általában jól titkolt érzékenység él benne. Alapvetően kreatív természetű. Egyetlen Oroszlán sem érzi magát boldognak és kiegyensúlyozottnak, ha nem bontakoztathatja ki alkotókészségét - és egy elégedetlen Oroszlán különlegesen romboló lehet.
 A tűz elem és a szilárd minőség második jegye. A szenvedély vadul tör ki. Határozottsága makacssághoz és gőghöz vezethet - a pozitív vonásokhoz ugyanakkor eltökéltséget ad. Mivel a Nap uralja, az Oroszlán jellegzetességei túlragyognak minden mást a horoszkópban - s ez meglehetősen különbözővé teszi őt a többi jegytől. Ha a Merkúr és a Vénusz a Nappal együtt az Oroszlánban van, néha segítenünk kell e jegyben született barátainknak - ilyenkor ugyanis fennáll a személyiség kiegyensúlyozatlanságának veszélye. Amikor az Oroszlán a felkelő jegy, eluralkodhat a partnerrel szembeni nagyképűség.

Szűz (Virgo)


 A Szűz a Zodiákus hatodik jegye és a második, amelyet a Merkúr ural. Itt találhatók a gyakorlati munkások, de az Állatöv kritikusai is. Kiváló intellektusok, ám hiányzik belőlük a megabiztosság. Ilyenkor, mivel Nap jegyük jellegzetességei oly jól ismertek, a Szűzeknek más vonásaikat kell erősíteniük, nehogy szőrszálhasogató hírébe kerüljenek.
 A föld elem és a változó minőség második jegy. A föld gyakorlatias, szilárd tulajdonságai csupán kis mértékben ellensúlyozzák a jegy változékonyságát. A Merkúr hatására a Szűz szülöttek ragyogó értelmi képességekkel rendelkeznek, ugyanakkor könnyen nyugtalanná, aggodalmaskodóvá válhatnak. Előfordulhat, hogy az uralkodó bolygó is a Szűzben van - ekkor valóban végletesen érvényesülnek a jegyre jellemző tulajdonságok. Ám ha a Merkúr az Oroszlánban, vagy a Mérlegben áll, érdekes árnyaló hatások lépnek fel, amelyek hozzásegíthetik a Szűzet a világ átfogóbb szemléletéhez, és akár nagyobb lehetőségek is kínálkozhatnak számukra különböző területeken. Az Ascendens ellensúlyozza a jellemvonásokat, de annak a jegynek a hatása, amelyben a Merkúr áll, fontos szerepet játszik a személyiség pszichológiai felépítésében.

Mérleg (Libra)

 A Zodiákus hetedik jegye. Ahogy a Kos, az első jegy a legszemélyesebb, ez a vele szemben vagy polárisan álló jegy leginkább társhoz kapcsolódó. A Mérlegekben erős az igazságérzet, a diplomáciai érzék és a harmóniára törekvés, ezenkívül lényeges az állandó kapcsolat. Ám gyakori a neheztelés, a harag; a határozatlanság pedig bajokat okozhat.
 A Mérleg a levegő elem második, és a kardinális minőség harmadik jegye. E hatások nagyszerűen kiegészítik egymást, természetes könnyedséggel és bájjal gazdagítva a karaktert. A felszín alatt azonban zordabb, sötétebb jellemvonások húzódnak meg. A Mérleg sokszor rendelkezik agresszív vonásokkal, és lustaságuk miatt legtöbben nem érdemlik meg kivívott tekintélyüket. A születési horoszkópban lényeges a Nap közelében elhelyezkedő Vénusz hatása; fontos dimenziókkal egészíti ki a személyiséget, ha nem a Mérlegben áll. Ha igen akkor nagyon erősen érvényesülnek a Mérleg jellegzetességei. Amikor a Mérleg az Ascendens, tulajdonságait elhomályosítják a horoszkóp erősebb elemei.

Skorpió (Scorpio)

 Az Állatöv nyolcadik, legtöbb energiát hordozó jegye. Fizikai és érzelmi erőforrásait egyetlen más jegyé sem múlja felül. A Plútó felfedezését megelőző időben a Mars, a Kos ura uralkodott a Skorpióban (ami jelentős fizikai energiát biztosított neki). Most a Plútó is uralkodó bolygója, és ennek hatása alakítja és mozgatja a jegy érzelmi tartalmát. Ezzel az erővel számolni kell, meg kell érteni, és megfelelő irányba kell terelni.
 A Skorpió a víz elem második, és a szilárd minőség harmadik jegye, ezáltal a víz jellegű érzések megszilárdulnak és felerősödnek. Az érzelmek erejének pozitívan kell kifejeződnie, és a személyiség beteljesülése felé kell irányulnia. Egy elégedetlen Skorpió féltékennyé és nyughatatlanná válhat. Amikor a Skorpió a felkelő jegy, fellép a Bika poláris hatása. A szülött megértőbb, gyengédebb, kedvesebb lesz a partneréhez, de kisajátítóbb is, amely tulajdonság nem ilyen nyilvánvaló, ha a Skorpió Nap-jegy, mivel a Nap közelében lévő Merkúr vagy Vénusz hatása mérsékelheti e birtoklási vágyat.

Nyilas (Sagittarius)

 A kilencedik jegy - az égi kentaur. Fizikai erő, energia és erőteljes intellektus kombinációja. Ez az Állatöv második "kettős" jegye. Sokoldalúságot hordoz magában, de a testnek és a szellemnek összhangban kell működnie. A nyugalom és az ellazulás csak így érhető el. Az uralkodó bolygó, a Jupiter, szellemi és testi kihívások keresésére ösztönöz, s a Nyilas nem feledkezhet meg erről.
 Ez a tűz elem harmadik és utolsó, és a változó minőség harmadik jegye. A tűz fényesen, fennen lobog - könnyen fellángoló és szuggesztív, másokat lelkesítő. Ez a tulajdonság teszi képessé az egyént bonyolult helyzetek gyors felmérésére. Nagyon optimista. A nyilazó kentaurnak mozgástérre van szüksége, hogy lélegezni tudjon, és szerteágazó érdeklődését kiélje. A fizikai és a szellemi stagnálás nyugtalansághoz vezet - s ez az ő igazi ellensége. Mivel poláris, szemben álló jegye, az Ikrek intellektuális beállítottságú, a Nyilasnál hangsúlyosabbá válhat a magasabb szellemiség, amely filozofálgató vonások kialakulásához és a kockázatvállalás elfojtásához vezethet.

Bak (Capricorn)

 A Zodiákus tízedik jegye. Uralkodója a Szaturnusz. A bolygó ambíciót kölcsönöz a Baknak, és igényt arra, hogy mindig helyesen cselekedjék, és tisztelje a tradíciókat. Ugyanakkor a Bak jó humorú, szeret szórakozni, élvezni tudja az életet.
 A föld elem a harmadik és utolsó, illetve a kardinális minőség negyedik és utolsó jegye. A földies, gyakorlatias oldal ötvöződik bizonyos kifelé irányuló, expresszív tulajdonságokkal, amelyek hozzásegíthetik a józan, céltudatos önkifejezéshez. A jeggyel meglehetősen zárkózott érzelmi élet jár együtt, ám a Vénusz gyakran - különösen, ha a Skorpióban vagy a Halakban áll - feloldhatja az érzelmeit nehezen kifejező Bak hűvös távolságtartását, és még hűségesebbé teheti. Ám ez nem sokat segít, ha a Bak a felkelő jegy. Poláris párja, a Rák beavatkozása következtében azonban megjelenik a gondoskodás eleme, amely ösztönösen szerettei, családja védelmére irányul. Ugyanakkor konfliktus léphet fel a munkának szentelt hosszú órák, és a társsal, illetve a gyerekekkel eltöltendő idő beosztásánál.

Vízöntő (Aquarius)

 A Zodiákus tizenegyedik jegye, s igazi individualistákat "termel". A vízöntők általában elragadóak, mindig barátságosak, ám függetlenségükhöz ragaszkodó emberek, akik hajlamosak a rejtélyesség légkörét kelteni maguk körül. Ezzel sajátos életstílusukat próbálják védeni, ami konfliktushoz vezethet, különösen érzelmi kapcsolataiban. Uralkodó bolygójuk az Uránusz ruházza fel őket a mások által nehezen elfogadható excentrikussággal és kiszámíthatatlansággal.
 A Vízöntő a levegő elem utolsó, és a szilárd minőség negyedik jegye. Mindez érdeklődésre ösztönzi az elmét, amely azonban csökönyössé válhat, ha már véleményt formált. Jellemző vonás a hűvösség és a távolságtartás. A Vénusz hatása segíti az érzelmek kifejezését a partner iránt, a Merkúré csökkenti a makacsságot. Az Oroszlán jelleg is érvényesül, ha a Vízöntő a felkelő jegy. Az általa hozzáadott szenvedély ragyogóan elegyedik a Vízöntő eredetiségével, és legjobban a művészi és tudományos munkában érvényesül.

Halak (Pisces)

 Az Állatöv utolsó jegye visszahúzódó, ugyanakkor meglepő képességeket mutat. Az önbizalom hiánya ellenben gyakran akadályozza képességei kibontakozását. Uralkodó bolygója, a Neptunusz erősíti ugyan az inspirációt, az érzékenységet és a képzeletet, de el is homályosíthat bizonyos vonásokat. Kedvesnek ismerheted meg a Halakat, ám néha csalfának, megtévesztőnek is bizonyulhatnak. Bátorítsd őket, és akkor nagyobb önbizalommal és hittel végzik azt, amihez értenek.
 A víz elem harmadik, utolsó, és a változó minőség negyedik, szintén utolsó jegye. Az elemhez társított érzelmeket felerősíti a változó minőség; e jelentős erőt formálni és kontrollálni kell, ha eredményesen akarjuk használni. A Halakra gyakran jellemző az erőteljes vallásos hit, amely azonban valami különleges kultusz felé is fordulhat. Ha a Nap e jegyben van, gyenge lehet a személyiség, de a Merkúr és a Vénusz közelsége ellensúlyozhatja ezt a vonást. Amikor Ascendens, a szülött erősen kritikus mindenkori partnerével szemben.

 

Forrás: -Takács Tibor - A fejlődés iskolája

-Julia és Derek Parker - Parker Asztrológia

főoldal | a lap tetejére

Mit is igyunk?
- A víz
- Amit érdemes tudni a teáról
- Gyógynövények
Diagnoszikai vizsgálatok és árak
- Voll diagnosztika
- Vércseppanalízis
- Zeppelés
- Árak
Tea
- Tea történelem
- Tea élettani hatásai
- Teaszokások
De Luna csokoládébolt
De Luna teázó
Henna
Asztrológia
Egészséges tápálkozás
Masszázs